Nagyon sok embert érint ma Magyarországon az a probléma, hogy jelentősen megemelkedett a hitelüknek a törlesztő-részlete, és jó lenne átváltani valamilyen másik, kedvezőbb kondíciójú hitelre, de amilyen sok lehetőség volt erre még másfél-két évvel ezelőtt, annyira beszűkültek a lehetőségek mostanra. Az első kérdés, hogy a mai piaci lehetőségek alapján egyáltalán kiváltható-e egy adott hitel, a második kérdés pedig az, hogy ha igen, megéri-e kiváltani. Az alábbiakban röviden összefoglalva elolvasható az összes olyan szempont, ami alapján laikusok is fel tudják mérni (mielőtt tanácsadókhoz fordulnak / bankba mennek), hogy nagyjából mennyi esélyük van.
Ha végiggondolta, hogy mennyit érhet reálisan az ingatlanfedezet, és megkérdezte a bankjától az aktuálisan fennálló (a teljes visszafizetendő) tartozás összegét, akkor még válaszolja meg az alábbi, alapvető fontosságú kérdéseket:
Ha ezek közül a fenti kérdések közül bármelyikre Igennel válaszolt, sajnos a jelenlegi piaci lehetőségek alapján nincsen sok esélye kiváltani a hitelét.
Ha mindegyikre Nemmel válaszolt, akkor még az alábbi kérdéseket is válaszolja meg:
Ha az utolsó 3 kérdésre Igennel válaszolt, és további kérdése van, küldjön levelet a mavanhitel@gmail.com email-címre! Az, hogy végiggondolta a fentebb leírt szempontokat, megválaszolta a kérdéseket, és ez alapján Ön esélyesnek tűnik a sikeres hitelkiváltásra, még mindig nem garancia arra, hogy biztosan megoldható, hiszen még ezeken kívül is sok egyéb hitelképességi szempont (buktató) van. (Például, ha valaki 30 éves futamidejű hitelt törleszt, és 58 éves, akkor az ő hitelét biztosan nem lehet egy újabb 30 éves futamidejű hitellel kiváltani.)
Viszont az itt leírtak a legalapvetőbb szempontok hitelkiváltásnál, és ennek a honlapnak az a célja, hogy egyfajta „hitel-képességi információs portálként” segítse az emberek tisztánlátását hitel-kérdésekben. Az egésznek a logikája az, amit jó, ha az emberek megtanulnak. A lényeg tehát a hitelkiváltásnál:
Megéri-e? További szempontok hitelkiváltásnál
Ez volt tehát a szempontrendszer, ami alapján eldönthető, hogy van-e esélye valakinek arra a mai magyarországi hitelpiacon, hogy kiváltsa a hitelét, vagy sem. Az eddigiekben csak erről volt szó, arról nem, hogy még ha kiváltható is a hitel, egyáltalán érdemes-e kiváltani azt a hitelt? Jobb lesz-e az új hitel?
A hitelek törlesztésének drasztikus emelkedése jelentős részben az árfolyamok változásának tudható be. Itt sokszor az a probléma, hogy egyszerűen egy nagyobb tartozást kell kiváltani, mint amekkora az eredeti hitelösszeg volt (mármint forintban; természetesen devizában nem lett nagyobb a tartozás). Ráadásul a bankok ma jóval alacsonyabb arányban hajlandóak megfinanszírozni az ingatlanfedezeteket, és még lejjebb is értékelik őket - tehát egy alacsonyabb értéken beszámított ingatlanra is kevesebbet adnak %-osan, mint korábban.
A kamat-változások miatt is emelkedtek a törlesztőrészletek - sok hitelfelvevőnek megemelkedett a korábbi hitelkamata. De vajon az újonnan felvett hiteleket alacsonyabb kamatokkal kínálják-e? A legtöbb esetben egyáltalán nem, sőt, nagyon sok olyan, az elmúlt 5-6 év során felvett CHF alapú hitel van, amelyeknek még 2% körüli kamat-emelések után is alacsonyabb (de legalábbis nem magasabb) a bruttó kamata (kamat + kezelési költség), mint az újonnan kínált EUR, vagy HUF alapú hiteleknek. Ha nagyon alacsony kamattal kínálják az új hitelt, akkor gyanakodni kell, rá kell kérdezni a kamatperiódusra, kezelési költségre, és össze kell adni a kamatot és a kezelési költséget. Remélhetőleg 2009 év végén már nem lehet Magyarországon csőbe húzni az embereket irreálisan alacsony mézesmadzag-kamatokkal, amelyeket fél év után jól megemel a bank. Elvileg mindenki megtanulta az eltelt egy-másfél év során, hogy az évtizedekben mérhető futamidejű hitelek egészen biztosan változó kondíciójú hitelek, és az induló részlet nincsen bebetonozva.
Ha egy hitel kiváltható, és meg is éri kiváltani (például azért, mert az eredeti hitel igen alacsony futamidővel lett felvéve, és a hitelfelvevő életkora lehetővé teszi, hogy egy hosszabb futamidejű, lényegesen alacsonyabb törlesztésű hitelre átváltsuk), azaz több tízezer forint megspórolható a hitelkiváltással havi szinten, még akkor sem biztos, hogy megéri: meg kell nézni az egyszeri költségeket is. A hitelkiváltás költséges dolog; az új hitel felvételének az egyszeri költségei még úgy is simán elérhetik a 6-számjegyű összeget, ha nem számoljuk bele a régi hitel lezárásának a költségét (előtörlesztési díj). Egy hitelkiváltás akkor éri meg, ha az egyszeri költségeket maximum másfél év alatt "kitermeli" az új hitel alacsonyabb törlesztése (azaz: egyszeri költségek < a törlesztőrészlete-különbözetek összegénél).
Manapság a legtöbben azért érdeklődnek a hitelkiváltással kapcsolatban, mert gondot jelent nekik a magas törlesztés, de az is tény, hogy hosszabb futamidő alatt összesen nyilvánvalóan több kamatot fizetünk a hitelre. Ha vannak hiteleink, amik rövid futamidejűek, magas a törlesztés, viszont néhány év múlva lejárnak, lehet, hogy összevonhatóak, és kiválthatóak egy 20 éves futamidejű szabad felhasználású jelzáloghitellel úgy, hogy nagyságrenddel alacsonyabb lesz a törlesztés, viszont ha valaki eddig gond nélkül fizetni tudta, és várhatóan továbbra sem fog problémát okozni, akkor miért ne fizesse vissza őket minél hamarabb?
Még egy utolsó, fontos szempont a hitelkiváltás végiggondolásához: árfolyam-ingadozás a hitel-felvételi folyamat ideje alatt. Ez nyilvánvalóan csak akkor jelenthet problémát, ha deviza-alapú hitelt kell kiváltani, de a többségnek deviza-alapú hitele van. Az elmúlt másfél évben nagyon volatilis lett a forintunknak az árfolyama (ez azt jelenti, hogy kiszámíthatatlanabb, mint korábban, kevésbé stabil, és rövid idő alatt nagy mozgásokra, kilengésekre képes). Ha elindítunk egy hitelkiváltást, az egész folyamatnak az átfutása kb. másfél hónap, ha minden rendben megy, de ennél hosszabb idő is lehet. Elindítjuk a hitelkérelmet, megrendeljük az értékbecslést, megvan, hogy mennyit ér jelenleg a tartozásunk forintban (mennyit kell visszafizetni), az hány %-a az (új) értékbecslés által kihozott értéknek, és azt is megbeszéltük a bankkal, hogy a kiváltás felett mennyi hitelt kaphatunk (az új hitel felvételekor az ingatlanérték hány %-áig mehetünk el maximum).
Ha minden dokumentációt hiánytalanul benyújtottunk a banknak, akkor is sok időbe telik a hitelbírálat, a szerződéskötés, a közjegyzői okiratba foglalás, a földhivatali ügyintézés, a folyósítási feltételek teljesítése. Ha ezalatt az idő alatt esetleg gyengülne a forint, akkor gond lehet. Bár a bankok a devizahitelek kiváltásánál alaphangon rászámolnak a kiváltandó összegre egy minimum 10-15%-os "puffert" (az új hitel összegének minimum 10, vagy 15%-kal nagyobbnak kell lennie a kiváltandó teljes devizahitel tartozás összegénél - annál az összegnél, ami a hitelkérelem elindításakor érvényes árfolyamon lett kiszámolva!), de ha ezalatt az időszak alatt mondjuk 15%-nál nagyobb mértékben gyengülne a forint, a legextrémebb esetben még az is előfordulhat, hogy a hitelfelvevőnek kell pluszban befizetnie pénzt, hogy a kiváltás végül ténylegesen megtörténhessen, ahelyett, hogy plusz pénzt tudna felvenni a kiváltás mellett. A felső limit az a %-os arány, amelyben az új hitelt nyújtó bank meghatározta az ingatlanra felvehető hitel összegének maximumát az adott hitelfelvevő esetében. Ha hirtelen a tartozás ennél nagyobbra nő egy árfolyam-változás miatt, az igen nagy gond, ugyanis az újonnan felvételre kerülő hitel összege forintban van fixálva (akkor is, ha deviza alapú, a maximuma az HUF-ban van meghatározva, mint ahogyan az ingatlan is forint alapon lett felértékelve!).
Az is előfordulhat, hogy a hirtelen forintgyengülés ugyan nem növeli meg annyira a tartozás aktuális értékét, hogy nagyobb legyen az új hitel maximális összegénél, de megnöveli pont annyira, hogy eltűnik a kettő között az a különbözet, ami a hitelfelvevő számára a "plusz pénzt" jelentette volna, a kiváltási összeg fölött. Lehet, hogy ebből fizette volna a hitelkiváltás költségeit, vagy valami egyéb, előre betervezett dolgot.
Persze lehet várni, pihentetni a hitelkiváltást addig, amíg kedvezőbbre fordul az árfolyam, de vannak olyan esetek, amikor határidő van, például olyan is előfordulhat, hogy valaki a jelzáloggal terhelt ingatlanát értékesíti, és a vevőnek az újonnan felvett lakásvásárlási hitelével váltják ki az ingatlanon lévő hitelt! Ez is hitelkiváltás, csak nem ugyanaz veszi fel az új hitelt, mint aki a régit felvette, és közben az ingatlan is gazdát cserél. Ezt az árfolyam-kockázatot megfelelően kell kezelni az adásvételi szerződésben is: ha a vevő bankja által elutalt összeg nem elegendő a folyósítás időpontjában az eladó hitelének a teljes kiegyenlítéséhez, akkor az eladó felelőssége az, hogy a különbözetet befizesse a bankjának, az kiadhassa a törlési engedélyt, és realizálódhasson a tulajdonjog-átruházás.
Ezek voltak azok a tudnivalók, amiket minden hitelfelvevőnek / hitelt törlesztő embernek tudni érdemes a hitelkiváltásokról. Többféle célja lehet valakinek a hitelkiváltással, és többféle szempontot kell mérlegelni.